Még néhány hónapot várni kell a GMO-mentes jelölés bevezetésére, az élelmiszerekre és takarmányokra az Európai Bizottság jóváhagyása után, várhatóan az első félévben kerülhet fel a „GMO-mentes termelésből” védjegy. Az állati termékek közül a jövőben egyre több tétel kerülhet be ebbe a körbe, miután egyre nő a hazai, mentes fehérjetakarmány mennyisége.

Brüsszeli jóváhagyásra vár a GMO (génmódosított organizmus)-mentes jelölésről szóló rendelet, miután a tervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése tavaly év végén lezárult. Az Európai Bizottság notifikációjára alapesetben három hónapot kell várni, ugyanakkor ha a tervezettel kapcsolatban a bizottság, vagy valamelyik tagállam kifogást emel, az az eljárást további három hónappal meghosszabbíthatja – nyilatkozta lapunknak Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A GMO-mentes jelölés bevezetésével kapcsolatos munkálatokat már tavaly megkezdte a tárca, az eredeti tervek pedig arról szóltak, hogy 2016 elején a boltokba kerülhetnek az első, védjeggyel ellátott termékek. Erre azonban – az uniós jóváhagyást követően – még várni kell, az államtitkár számításai szerint az év első felében léphet hatályba a rendelet.

A kormány holnapjára felkerült tervezet szerint GMO-mentes jelölést kaphatnak azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak genetikai­lag módosított alapanyagot, az állati termékeknél pedig azok, amelyek esetében bizonyíthatóan mentes takarmányon nevelkedett a jószág. Mivel a módosított növény véletlen előfordulását nem lehet kizárni, ezért az élelmiszereknél 0,4 százalékos hibahatár megengedett. A rendelet az állati termékeknél is megengedő, itt egy rövid átállási időt határoztak meg, így például ha a szarvasmarha legalább hat hónapja GMO-mentes takarmányt kapott, akkor a teje már mentesnek minősül. A jelölést első körben a hús, a hal, a tej, a tojás, a méhészeti termékek, valamint a növényi eredetű termékek körében vezetnék be, illetve a takarmányok esetén is feltüntethető lesz, hogy az adott termék GMO-mentes termelésből származik.
Nagy István lapunknak arról is beszélt: a kormányzat eltökélt célja, hogy a fehérjenövények esetében minél inkább visszaszorítsa az importot, amelynek ma nagy részét a génmódosított szója teszi ki. Európa csak elenyésző hányadban tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmány szükségletét, ami jelentős kockázatot jelent az állattenyésztésnek. A helyzet Magyarországon az európai átlagnál valamelyest jobb, de messze nem kielégítő – hívta fel a figyelmet.

Annak érdekében, hogy emelkedjen a fehérjenövények termelése, hazánk – az uniós agrártámogatások keretéből – új termeléshez kötött támogatást vezetett be, így erre a célra 2020-ig évente 26,2 millió euró (8,1 milliárd forint) áll rendelkezésre. Ebből szálas fehérjetakarmány termesztésre hektáronként 34 ezer forint, míg szemes fehérjenövények esetén 51,5 ezer forintot kaphatnak a gazdálkodók. – A megemelkedett támogatásnak köszönhetően tavaly a várakozásainkat felülmúlóan nőtt a szója vetésterülete, a 2014-es 40-42 ezer hektár után 2015-ben közel 78 ezer hektárról takarítottak be szóját a termelők. A tárca számításai szerint 2020-ig – csak a támogatásoknak köszönhetően – 120 ezer hektárra nőhet a szójatermő vetésterülete. A gazdák szójatermesztési kedvét tovább növelheti a következő évek öntözésfejlesztési programja és a bővülő piaci kereslet. Az öntözésfejlesztési programok a hazai GMO-mentes szója termesztés esetében jelentős területnövekedést, valamint hektáronként termésátlag-növekedést eredményezhetnek – mondta Nagy István.

Forrás: https://www.magyaridok.hu/